Trump győzelme akár jó irányba is viheti a klímavédelmi erőfeszítéseket

Oroszország Ukrajna elleni pusztító inváziója a világ érdeklődésének a középpontjába került. Miközben a közvélemény jogosan az emberi veszteségekre és szenvedésre fókuszál, a válság rávilágított arra, hogy véget kell vetni az orosz olajtól és földgáztól való függésnek. Ennek eléréséhez pragmatikusnak kell lennünk, és ésszerű alternatívákba kell fektetnünk, nem pedig vágyálmokat kergetnünk a megújuló energiáról.

A gazdag világ fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos képmutatása teljes mértékben megmutatkozik abban, ahogy reagált az Oroszország ukrajnai invázióját követő globális energiaválságra. Miközben a vagyonos G7-országok arra intik a világ szegény államait, hogy a klímavédelmi aggályok miatt csak megújuló energiaforrásokat használjanak, Európa és az Egyesült Államok könyörög az arab országoknál, hogy azok növeljék az olajkitermelésüket.

Napjaink klímavédelemről folyó diskurzusában két, egymásnak igencsak ellentmondó állítást is megfogalmaznak. Egyfelől szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a beígért klímavédelmi intézkedéseknek súlyos gazdasági káruk lesz. Egy új jelentésben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azt állapította meg, hogy a nettó zéró széndioxid-kibocsátás 2050-re történő elérése valószínűleg „az emberiség legnagyobb kihívása lesz, amivel valaha is szembesült”. Ezzel igen magasra tették a lécet felülmúlva a II. világháború, a fekete pestis és a koronavírus jelentette problémákat.