Kiotó rossz ötlet volt

A klímavédelem kérdésével foglalkozó tanulmányok egyre inkább átpolitizálódnak. A Harvard Egyetem a heves támadások miatt nemrégiben leállított egy kulcsfontosságú geomérnöki kutatási projektet annak ellenére, hogy az egyetem a klímaváltozás kérdésében „globális iránymutatóvá” kíván válni.

Oroszország Ukrajna elleni pusztító inváziója a világ érdeklődésének a középpontjába került. Miközben a közvélemény jogosan az emberi veszteségekre és szenvedésre fókuszál, a válság rávilágított arra, hogy véget kell vetni az orosz olajtól és földgáztól való függésnek. Ennek eléréséhez pragmatikusnak kell lennünk, és ésszerű alternatívákba kell fektetnünk, nem pedig vágyálmokat kergetnünk a megújuló energiáról.

Huszonnégy év telt el a kiotói egyezmény elfogadása óta, amely az első, széndioxid-kibocsátás csökkentését ígérő globális megállapodás volt. Az emisszió mértéke azonban tovább növekedett, mivel egyetlen egy politikai vezető sem akar nagy költségeket megfizettetni az állampolgáraival. Amire szükség van, az az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zöld energia kutatására. Ha a világ egy olyan zöld energiát talált volna már fel, amely olcsóbb a fosszilis energiahordozókhoz képest, akkor megoldottuk volna a globális felmelegedés kérdését.