Itt az idő, hogy segítsünk: a lehető legnagyobb társadalmi haszonnal kell adakoznunk

A világ gazdag felének túl sok politikusa és klímavédelmi aktivistája elfelejti, hogy a bolygó nagy részét továbbra is szegénység és éhínség sújtja. Mégis a gazdag országok egyre nagyobb mértékben költenek fejlesztési segélyek helyett klímavédelemre. A Világbank, amelynek elsődleges célja a szegénység felszámolása, most bejelentette, hogy forrásainak nem kevesebb, mint 45 százalékát klímavédelemre fordítja, ami évente mintegy 40 milliárd dollárt von el a szegénység és az éhínség felszámolását célzó erőfeszítésektől.

Az ENSZ nemrégiben megrendezett glasgow-i klíma-csúcstalálkozóját előzetesen úgy harangozták be, mint amely az „utolsó esély” a „klímakatasztrófa” leküzdésére és az „emberiség megmentésére”. Sokakhoz hasonlóan John Kerry amerikai klímanagykövet pedig arra figyelmeztetett, hogy már csak kilenc évünk maradt arra, hogy elkerüljük a „katasztrofális” globális felmelegedés legsúlyosabb hatásait.

Az energiaköltségek világszerte elszabadultak. A benzinárak megugrottak az Egyesült Államokban, míg Európa a fűtési számlák emelkedése miatt került energiaválságba. Az Egyesült Királyságban arra figyelmeztetnek: az idősek élelem vagy fűtés nélkül maradhatnak a megnövekedett energiaszámlák miatt. Ennek a jelenségnek egy részét az okozza, hogy a világ újraindult a járvány után, azonban az is elmondható, hogy a klímapolitika egyre jobban emeli az árakat. Az új nettó zéró emissziós vállalások ezer milliárdos költségekkel járnak, ami a klímaváltozás kezelésének rossz irányát jelenti.