Több pénz kell az oktatásra, de nem mindegy, miként költjük el azt

A Globális Célok (vagyis a fenntartható fejlődési célok – a szerk.) kitűzése egy nagyszerű ötletnek tekinthető. Ezeket akkor fogadták el, amikor az ENSZ tagállamai összeültek, és kijelentették: „Ezek a világ legnagyobb problémái, és így fogjuk mérni az ezek terén történő előrehaladást”. A 17 célkitűzés többek között a mélyszegénység és az éhezés felszámolására, az éghajlatváltozás kezelésére, az oktatás helyzetének javítására, valamint az egyenlőtlenség és a korrupció csökkentésére vonatkozó ígéreteket tartalmazza.

A híreket követve könnyen azt hihetnénk, hogy a világ szétesik: gondoljunk a klímaváltozásra, a politikai megosztottságra, az államcsínyekre, a világjárványra, Oroszország Ukrajna elleni könyörtelen háborújára, a Hamász igazolhatatlan gyilkosságaira és a közel-keleti helyzet széles körű erőszak felé tolódására. Mielőtt pánikba esnénk, érdemes egy kicsit hátrébb lépni, hogy megfelelő perspektívából szemléljük a jelenlegi helyzetet.

A világ számos kihívással néz szembe, az infláció és a magas kamatok hatásaitól kezdve a koronavírus-járvány elhúzódó következményein át az olyan geopolitikai konfliktusokig, mint Oroszország ukrajnai inváziója. Mindezek közepette idén elérkeztünk a fenntartható fejlődési célok félidejéhez is (a 2030-ra szóló célkitűzéseket ugyanis 2015-ben fogadták el az ENSZ tagállamai – a szerk.). Ezek a célkitűzések igen sok, összesen 169 vállalást tartalmaznak, miután a világ vezetői mindenkinek mindent megígértek.