A koronavírusnál is nagyobb válság várna ránk? Áldozatok nélkül is elkerülhetjük a sosem látott problémát

A gazdag világ fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos képmutatása teljes mértékben megmutatkozik abban, ahogy reagált az Oroszország ukrajnai invázióját követő globális energiaválságra. Miközben a vagyonos G7-országok arra intik a világ szegény államait, hogy a klímavédelmi aggályok miatt csak megújuló energiaforrásokat használjanak, Európa és az Egyesült Államok könyörög az arab országoknál, hogy azok növeljék az olajkitermelésüket. Németország pedig újraindítja szénerőműveit, miközben Spanyo

A klímavédelem kérdésével foglalkozó tanulmányok egyre inkább átpolitizálódnak. A Harvard Egyetem a heves támadások miatt nemrégiben leállított egy kulcsfontosságú geomérnöki kutatási projektet annak ellenére, hogy az egyetem a klímaváltozás kérdésében „globális iránymutatóvá” kíván válni.

Napjaink klímavédelemről folyó diskurzusában két, egymásnak igencsak ellentmondó állítást is megfogalmaznak. Egyfelől szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a beígért klímavédelmi intézkedéseknek súlyos gazdasági káruk lesz. Egy új jelentésben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azt állapította meg, hogy a nettó zéró széndioxid-kibocsátás 2050-re történő elérése valószínűleg „az emberiség legnagyobb kihívása lesz, amivel valaha is szembesült”. Ezzel igen magasra tették a lécet felülmúlva a II. világháború, a fekete pestis és a koronavírus jelentette problémákat.