A jelenlegi technológia és politika mellett megfizethetetlenül drága a zöld átállás

Szalagcímek szerte a világban arról számolnak be, hogy több százan haltak meg a Kanadában és az USA északnyugati felén az utóbbi időben tomboló hőhullámok miatt. Ezek a cikkek egytől egyig a klímaváltozást teszik felelőssé a halálesetekért, és sürgős lépésekre szólítanak fel a klímavédelem terén. Ezek az írások azonban a legtöbb esetben arra adnak példát, hogy a klímaváltozásról szóló egyoldalú, riasztó beszámolók mennyire nem adnak teljes képet a kérdésről.

Huszonnégy év telt el a kiotói egyezmény elfogadása óta, amely az első, széndioxid-kibocsátás csökkentését ígérő globális megállapodás volt. Az emisszió mértéke azonban tovább növekedett, mivel egyetlen egy politikai vezető sem akar nagy költségeket megfizettetni az állampolgáraival. Amire szükség van, az az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zöld energia kutatására. Ha a világ egy olyan zöld energiát talált volna már fel, amely olcsóbb a fosszilis energiahordozókhoz képest, akkor megoldottuk volna a globális felmelegedés kérdését.

A gazdag világ fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos képmutatása teljes mértékben megmutatkozik abban, ahogy reagált az Oroszország ukrajnai invázióját követő globális energiaválságra. Miközben a vagyonos G7-országok arra intik a világ szegény államait, hogy a klímavédelmi aggályok miatt csak megújuló energiaforrásokat használjanak, Európa és az Egyesült Államok könyörög az arab országoknál, hogy azok növeljék az olajkitermelésüket. Németország pedig újraindítja szénerőműveit, miközben Spanyo