Elég a félelemkeltésből! Másképp kell kezelni a világot fenyegető problémákat

Folyamatosan találkozhatunk azzal a téves állítással, hogy mivel a klímaváltozás egy valós dolog, „követnünk kell a tudományt”, és véget kell vetnünk a fosszilis energiahordozók használatának. Ezt halljuk a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentését támogató politikusoktól és maguktól a természettudósoktól is, amikor például a Nature főszerkesztője azt állítja, hogy „a tudományos álláspont egyértelmű, a fosszilis energiahordozókat el kell hagyni”.

Azon globális fejlesztési ígéreteink közül, amelyek 2030-ig várhatóan nem fognak megvalósulni – és ezek közül sok van –, az alultápláltság globális felszámolása terén tapasztalható lassú előrehaladás az egyik legtragikusabb és legdühítőbb. Pedig az éhezés drasztikus csökkentésének eléréséhez egyértelműen közel vagyunk.

A világ gazdag felének túl sok politikusa és klímavédelmi aktivistája elfelejti, hogy a bolygó nagy részét továbbra is szegénység és éhínség sújtja. Mégis a gazdag országok egyre nagyobb mértékben költenek fejlesztési segélyek helyett klímavédelemre. A Világbank, amelynek elsődleges célja a szegénység felszámolása, most bejelentette, hogy forrásainak nem kevesebb, mint 45 százalékát klímavédelemre fordítja, ami évente mintegy 40 milliárd dollárt von el a szegénység és az éhínség felszámolását célzó erőfeszítésektől.